Van az a reggeli fajta terápiás futás.. amikor az utcák még üresek, a reggeli napsugarak éppen csak elkezdték az arcomat simogatni. Amikor csak futok gondolatok nélkül, hallgatom a madarakat, a légzésemet, koordinálom az ébredező testemet...ilyenkor nem kell a zene, nem kell,…

Ez most egy kicsit eltérőbb témájú poszt lesz, de remélhetőleg lesznek olyanok, akik hasznosnak találják ezeket a sorokat is. Sok időbe telt összeszedni a bátorságot, hogy erről a témáról is írjak valamilyen formában a blogon, mert igen, ez egy igen személyes téma. Sokan…