“Jól tudom: a fényt a szemem itta, a dalt a fülem fogta, a simogatást a kezem érezte, szép utakon a lábam vitt, és a gondolatok a fejemben születtek, mint az ég távoli villódzása, de mindezt a szívem gyűjtötte össze, és belőle lett minden, ami Szeretet.” Fekete István
Szerettem volna pár percet szentelni a meg nem valósult angol tavasznak. Egy nagyon negatív poszt kerekedett ki belőle, ami egyáltalán nem volt a célom. Úgyhogy töröltem és most próbálok mindent pozitívan látni. Még akkor is, ha kint éppen 4 fok van, én pedig bent a pokróc melegébe bugyolálva nézem ezt a Szomorkás Valamit, az áprilisi hóesést... nagy sóhajok közepette. Legalább van egy bögre teám. :)
Visszakanyarodva a kedvenc évszakomra. El sem tudjátok hinni, hogy mennyire imádom a tavasz illatát, a melegségét, a színeit, a fényeit. Azt a kellemes bizsergető érzést a langyosabb estéken. Szerencse, hogy volt lehetőségem pár napra hazautazni és magamba szippantani az Élet érzését (igaz, hogy nem volt elég...). Meg futottam egy félmaratont is otthon (aki még nem tudná :D .. még mindig olyan Boldog vagyok, hogy sikerült. :)).
Emlékezzünk a Tavaszra hangokkal, képekkel. Nekem ma ez jutott. :) Először a magyar tavasz..
..majd egy kis tavaszkodás Angliából. Volt pár reggel, ami jól nézett ki a hideg ellenére is. :)
-"Utolsó"? Csak annyit jelent, hogy sohase felejtsd el ezt a pillanatot. Amíg közönyösen éled az életed, gépiesen és megszokásból, elsuhannak melletted a nagy dolgok. Semmivé olvadnak az események. De amikor azt mondják "utolsó", a kép megáll, hirtelen óriásivá növekszik lelkedben a pillanat, és nem felejted el soha. Ha jól élsz, minden pillanatod "utolsó" pillanat lesz. Nagy, piros betűs élmény! Ha valamit "utoljára" látsz, jól megnézed. A lelked lefényképezi és maradandóvá teszi. Az "utolsó" csak egy szó. Arra figyelmeztet, hogy gyönyörködj a színes szappanbuborékban - mert szétpattan. Az "utolsó" azt jelenti, hogy felejthetetlen. MP.
Meg egy magyar kötelező..
