Mindig is imádtam a reggeleket. A békét, a csendet, a kávé illatát. Talán a kedvenceim pont ezek a hidegebb őszi napok, amikor a napsugarak picivel később másznak be a szobába és olyan jól esik (esne) még egy kicsit a puha, meleg ágyban maradni.
Mióta megszületett a kisbabánk, természetesen megváltoztak a reggelek is. A napsugarak még el sem érték a hálószoba ablakait, a csendet egy kislány nyújtózkodása és hatalmas ásítása töri meg mellettem. Ahogy meghallom a mocorgását, elönt egy eddig sosem érzett melegség és szeretet. Lassan oldalra fordítom a fejem és halkan csodálom őt pár percig. Mielőtt még ráeszmélne arra, hogy ő már pár órája nem evett és bizony éhes, magamhoz veszem. Az óra mutatója valahol 6 előtt járhat, mi pedig lassan ébredezünk, anya és lánya. Ebből a kis szeánszból a mellettünk szundító apa valószínűleg nem is érzékel semmit.
Ahogy a napsugarak bevilágítanak az ablakunkon, a kislányunk már elfogyasztotta az első reggeli tejadagját, ki lett cserélve a pelenkája és jóízűen szundikál még egy kicsit, mielőtt beindulna az élet.
7 óra van, így mi, lányok kisurranunk a konyhába, hogy apának kávét és zabkását főzzünk. Baba ilyenkor még mindig félálomban van, így a hintaszékében békésen ücsörög és nézelődik. Nemsokára apa is felébred, a reggeli puszi után ő játszik egy kicsit a már mosolygó lánnyal, nekem pedig van időm rendbe tenni magam. Egy gyors zuhanyzás, arcmosás után hidratálás, egy kevés korrektor és szempillaspirál és már kész is van a minimál anya-smink. A hajam itthon copfba vagy kontyba fogom, így egyszerűbb. Talán a hosszasabb reggeli bíbelődés hiányzik a legjobban, ezért is hordok egy minimális sminket, még akkor is, ha itthon vagyok vele egész nap. A ruha is kényelmesebb, mint a munkahelyi outifitek, de figyelek arra, hogy azért ne legyen túl kényelmes.
7:20 - Reggeli kávé és zabkása közösen - így ősszel a fahéjas a kedvencünk. Apa a kávét feketén issza, én pedig szójatejjel. Ilyenkor van időnk beszélgetni kicsit, kinek milyen napja lesz, mik a tervek, közös programok, munka, és hogy mi legyen a vacsora. Aztán apa is elkészül, én elpakolok, kiszellőztetem a lakást, bevetem az ágyat, összekészítem az ebédjét. Ez általában már csak annyit jelent, hogy kiveszem a dobozt a hűtőből, mert előző nap megcsináltam és be is dobozoltam (de van, hogy ez nem sikerül :D).
8:10 - Apa munkába indul, én berakok egy mosást, leszedem és elpakolom a tegnapi adagot, mert mióta Nora megérkezett, megnövekedett a mosások száma is.
Egy kis játék után 9 körül megint megetetem, közben egy pelenkacsere és büfiztetés is megtörtént és ezután általában Nora alszik egy-két órát. Ilyenkor szoktam blogot írni, elolvasni és rendszerezni a munkahelyi e-maileket, megszervezni az időpontokat a védőnővel, orvosokkal esetleg egy gyors takarítást is beiktatni. A nap további része változó, hiszen nem órához kötve etetem, hanem igény szerint. A növekedési napok, illetve mentális fejlődési szakaszok előtt egész nap eszik, akkor nehézkes bármit is csinálni. A Wonder Weeks appot követve ezeket a szakaszokat általában előre tudom, de nyilván ő is jelez - ilyenkor megváltozik kicsit, ragaszkodóbb, nyűgösebb és éhesebb lesz. Viszont a többi napokon nyugis, igy tudunk játszani, sétálni, kisebb programokat szervezni vele és van időm főzni, takarítani. Nem követünk szigorú rendszert, szerintem ilyen korán még felesleges is és élvezzük ezeket a mindennapokat. Egyértelműen a reggelek a kedvenceim. :)
Nektek van kedvenc napszakotok? Reggeli rutinotok?
MÉG TÖBB
