Kicsit talán eltűntem a blogról, de az életem nagyon is nagy mértékben zajlott, illetve zajlik.  Elkezdődött a költözés, a pakolás, a stresszelés, hogy készen lesz-e a lakásunk karácsony előtt, emellett rengeteg-rengeteg munka zúdult rám, ami egyet jelent a túlórával, a hétvégi extra munkákkal…

Tudom, hogy március óta rengeteg idő telt el, de én még mindig úgy tekintek Izlandra, mint életem egyik legnagyobb kalandjára és egyben az első nagyobb utazásomra. Véglegesítettem két hosszabb videót, privát használatra. Nagyon jó emlék lesz visszanézni ezeket az emlékeket egy -remélhetőleg- nagyobb…

És akkor megmutatom az első videót, amit Izlandról készítettem. Remélem elnyeri a tetszéseteket. Ajánlott HD-ben nézni ám. :)    

Az izlandi élménybeszámolóm legelső állomása mi más is lehetne, mint maga a főváros. Reykjavíkban két éjszakát töltöttünk, hiszen mindenképpen magunkba akartuk szippantani a világ legészakibb fővárosát. Lássuk hát mi történt és hogy mit érdemes megnézni! :) Ahogy leszállt a repülő, rögtön…

A csodálatos 10 napos kalandunk után vasárnap visszatértünk Angliába. Most, hogy kezdek visszarázódni a hétköznapi rutinomba és ez a rengeteg élmény kezd leülepedni, végre tudok pár gondolatot írni erről a gyönyörű helyről. Március 4-én, pénteken indultunk neki a nagy kalandnak a Heathrow…

Nem is tudom szavakba önteni, hogy mennyire izgatott vagyok a holnapi utazás miatt. Több hónapnyi tervezés után holnap végre felülünk a British Airways Izlandi járatára és nekilátunk életünk egyik legnagyobb kalandjának, felfedezzük Izlandot. :) Ahogy a cím is mutatja, 10 napot fogunk eltölteni ezen…

Ahogyan már említettem is, az óév utolsó napjait Észak-Angliában töltöttem, ahol nagyon sokat túráztam a hatalmas esőzések és árvíz ellenére is. Íme pár kép a csodálatos Windermere környékéről.    

Egy-két hónapja nagyot álmodtam: én bizony elmegyek Izlandra és jól végigjárom a szigetet egy hatalmas túrazsákkal. Pár hete nekiálltam izlandiul tanulni, amit nagyon élvezek, a világ egyik legmókás hangzású nyelve szerintem. :) Tehát márciusban eltűnök megint egy-két hétre, de addig is mutatok…

Egy hetes francia pihenés után hazatértem. Fura egyébként, hogy majd másfél év után érzem, hogy végre az otthon Cambridge-t jelenti, ahová hazatérhetek, ami hiányzik. Picit mindig is idegennek éreztem a várost, talán túl soknak, túl mozgalmasnak, ahol mindenki csak megszáll egy időre, átmenet egy…