Ma egy futópados edzést terveztem. A futópaddal egy baj van: unalmas...de nagyon. Én személy szerint az 5 km-re is nehezen veszem rá magam, zene nélkül pedig neki sem indulok (akkor valószínűleg 2 km után feladnám a monoton egymás után lépegetést). De ma elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad, én akkor is átlépem az 5 km-t! Úgy döntöttem, hogy keresek egy online albumot és meg sem állok a végéig.
A választásom az Avicii: True album lett. Nem terveztem gyors futást, főleg mert a reggeli eső miatt hatalmas a páratartalom bent is. Úgy voltam vele, hogy olyan tempóban futok, ami jól esik, nem erőltetek semmit. Így lett ez a mai futás egy tötyögős intervall. A tempóváltás a zenéhez igazodott: amikor unalmas volt, kocogtam (ebből bőven volt), a jó pillanatokban pedig sprinteltem. Az album nagyon erősen indul, szárnyaltam, énekeltem futás közben, úgy éreztem, hogy én most akkor megváltom a világot...aztán jött a lejtő: 15 perc után egyre unalmasabb lett a géphang, de tartottam magam a tervhez: végigfutottam az albumot!
47 perc alatt 6,5 km-t teljesítettem, ami nem túl jó, de egy lassúbb, szabadnapos reggelre pont elég volt. Bevált a terv, teljesen feltöltődtem, a motiváció adva volt (mikor lesz már vége az albumnak?:D). Megérte? Abszolút! :) Mert mindegy milyen tempóban indulsz neki, azoknál az embereknél mindenképpen gyorsabb vagy, akik a kanapén tévéznek. :)
Te végig tudsz futni egy albumot?
