Múlt hétvégén hatalmas élményben volt részem: teljesítettem életem első Spártai Futamát, avagy a Spartan Race-t. A verseny a legnépszerűbb extrém tömegsportok közé tartozik, tulajdonképpen akadályokkal teli terepfutásról van szó. Itt kint három fajtája ismert: kezdőknek az 5 km-es Spartan, haladóknak - amit én is végigcsináltam - a 15 km-es Super Spartan, illetve a félmaratoni Beast.

Bevallom, kicsit megijedtem, amikor a Londonhoz közeli katonai kiképzőterepre érkeztünk. Hatalmas dombok, tűző nap, végeláthatatlan erdők, ami ki tudja milyen akadályokat rejt...kihívás a javából! A sorszám átvétele, banán gyors elmajszolása, bemelegítés és a rajt előtti "We are Spartan!" kiáltások után elindult a harc önmagunkkal. Rögtön egy dombon felfutással kezdtük, majd falmászás, kúszás és végül beértünk az erdőbe..és elkezdődött a neheze. Derékig, de inkább nyakig érő sárban próbáltunk futni, gödörből gödörbe küzdöttünk a kijutasért, folyón keltünk át, mocsárban próbáltuk nem elveszíteni a cipőnket és közben sárban, köveken, bozótban futottunk.

Az út persze nagyon sok ügyességi feladattal volt ellátva: benzinestankot, zsákot kellett cipelnünk, kötelet és különböző nehézségű falakat kellett másznunk, gerelyet vetnünk... és persze voltak büntik is. Ha egy akadályt nem teljesítettünk megfelelően, akkor bizony 30 négyütemű fekvőtámaszt kellett lenyomni a sárban. Sajnos engem is megbüntettek, mert a 25 kilós kőlabdával való futással akadtak probémáim 10 km legyűrése után. A verseny utolsó eleme a tűzön átugrás volt, amikor már teljesen mindegy volt, hogy a fejünk búbjáig sárosak és vizesek voltunk, mert már nagyon nagy volt a boldogság, hogy igen, túléltük!

Hatalmas élmény volt harcolni és  büszke vagyok magamra, hogy helytálltam a kemény, férfias feladatokban és végigcsináltam a 35 akadállyal tűzdelt 15 kilométert. Jövő nyáron pedig vár a Beast Spartan!

Hurráá!