Végre elérkezett az idő, hogy elkezdjem a futónaplóm írását. A tavalyi évben kezdtem rendszeresen futkorászni, átlag heti 10 km-rel. De éreztem már akkor is, hogy ez túl kevés, igényelném a hosszabb távokat is. Tavaly egy félmaratonon önkénteskedtem és nagyon megtetszett a verseny hangulata. El is döntöttem, hogy én is megmutatom a világnak, hogy képes vagyok a 21 km-re. :)
Amolyan újévi fogadalom volt, hogy januártól komolyabban veszem a futást és lenyomom a 3 hónapos felkészülést. Ősszel és decemberben inkább a futópadot választottam, de szerencsére az angliai enyhe tél lehetővé teszi a kinti futásokat is, úgyhogy semmi sem állíthat meg. A múlt héten neki is kezdtem a mindennapi futásnak (azelőtt heti 2-3 volt jellemző). A félmaraton felkészülés meglehetősen intenzív, heti 5 napot bizony le kell futni, változó hosszokkal és intenzitással.
Először nagyon nem akaródzott nekiindulni, de mostanra nagyon ráéreztem az ízére és legszívesebben napi többször is nekiindulnék. Sokszor érzem a napi tervezett futás végénél, hogy még most ugyanennyi jól esne, de nem akarom túlzásba vinni, mivel van időm márciusig. Főleg, hogy mellette más edzéseim is vannak. A tervet már közöltem egy korábbi posztban:
Félmaraton Project. Kokrétan ezt a tervet követem. A futásaim alatt figyelek arra, hogy legyen benne emelkedős rész, illetve futópados intervallal is kiegészítem, ha épp eljutok a konditerembe.
 |
Ilyeneket is láttam futás közben. Már csak ezért is megéri. :) |
Aki először indulna neki a futásnak, azt javaslom, hogy ne hirtelen akarja megváltani a világot. Nagyon fontos a fokozatosság és a rendszeresség. Ha először 10 perc megy, akkor 10 perc megy, ne akarjunk meghalni a csatatéren. Sétáljunk bele, ha nem bírjuk, nem fogja a szemünkre vetni senki. Folyamatosan emeljük az időt, a távot, a sebességet. Én még nyáron 7,5-8 km/h-val csetlettem-botlottam, azóta a 11,5 km/h sem jelent különösebb gondot.
Fontos, hogy adjuk meg a megfelelő tápanyagokat testünknek, rendszeresen és tudatosan étkezzünk. Én elég vékony alkat vagyok, ezért nekem különösen fontos, hogy több fehérjét vigyek be, illetve "jó szénhidrátokat", ha nem akarok úgy kinézni márciusban, mint egy csontváz. És víz! De ezt nem is kell magyaráznom.. :)
A másik fontos alappillér pedig a cipő. Mindenképp szerezzetek be egy futásra alkalmas cipőt, mert a lábatok bánni fogja később, ha valami régi tornacipőben akartok akár kisebb távokat is megtenni. A sportboltban nagyon kedves eladók segítenek kiválasztani a megfelelő cipellőt, figyelembe véve a talpad boltozatát, hogy kinti vagy benti futást tervezel és még ezer fontos dolgot, amire nem is gondoltam volna előtte.
 |
Az én hű társaim. :) Imádom, hogy konkrétan világít a színe. :D |
És hogy mit kaptam a futástól? Rengeteg energiát. A futásban az a legjobb, amikor elérjük a holtpontot és onnantól konkrétan megállíthatatlanul és mosolygva futunk. Hazaérve pedig egy zuhany után újjászületünk. :) Megszerettem a reggeli futásokat is, annál nincs jobb, mint amikor a reggeli napsugaraktól alig látva visz a lábam előre. Érzem, látom, hallom, ahogy ébred a város és elindul az élet. :) Tegnap este pont az ellenkezője fordult elő. Levittem a szemetet este egy kis torna után, majd úgy éreztem, hogy én futni akarok. Kidobtam a zsákot és már neki is indultam a városnak. Nem sokat, mert kicsit szemerkélt, mindenhol tócsákat kellett kerülgetni, de imádtam minden percét. Érdekes, hogy mennyire hatalmába tud keríteni a mozgás és az érzés, hogy megállíthatatlan vagy. Mert a holtpont után egy megállíthatatlan hős vagy és minden egyes sejted virul. Tehát megéri? Abszolút!
 |
Az én utam reggelente. :) |
Még nem késő, hogy nekiindulj te is az útnak és a saját kis hősöddé válj! :) Szóval...velem tartasz?