Pár napja találtam Netflixen egy csudijó filmet, ami akkor nagyon boldoggá tette a napomat: Hector and the Search for Happiness! (Hector utazása, avagy a Boldogság nyomában) A cím azt hiszem, sokat elárul arról, hogy miről is lesz szó... :)

Franciaország óta egyre többet nézegetek rusztikus lakberendezős képeket a Pinteresten. Natúrszínű textíliák, tömörfa bútorok, természetes anyagok, horgolt terítők, kovácsoltvas kiegészítők, pasztell és fehér egyszerűsége. Azt hiszem a következő képek magukért beszélnek, nagyon szívesen élnék egy hasonló stílusú házikóban. :) Talán majd egyszer... Nektek hogy tetszenek a képek?

Sokan még csak próbálják beépíteni a a rendszeres edzéseket a mindennapjaikba, de sokaknak ez már sikerült. :) Bármelyik csoportba is tartozol, mindenképpen becsülendő a munkád és igenis legyél büszke erre. Egy rendszeres edzés rutin betartása rengeteg előnnyel jár, a legtöbbet talán már ti is tudjátok vagy kezditek érteni. Az, hogy éppen neked vagy nekem mi a jó, személyesen kell kitapasztalni, hiszen mindenki különböző...például, hogy mi számít edzésnek, mi az ami a testednek jó. Na nézzük is én hogyan is gondolom... 6 igazság a testedzésről. :)

Igen, akkor most tényleg kötött pulcsikról fogok írni. :D Tudom én, hogy nem túl izgalmasan hangzik, de minden, ami Izlanddal kapcsolatos hatványozottan érdekel. Ha már voltak jó megérzéseitek az életben, akkor tudjátok miről beszélek. :) Cuki izlandi gyapjúpulcsik egy olyan lánynak, aki mindig fázik a komor Angliában? Naná! :)  

Az emberek két nagyobb csoportba oszthatóak a futást illetően. Van akinek a futásról a szenvedés és a levegő után kapkodás jut az eszébe, a másik csoport viszont  már ráérzett a futás valódi ízére és valószínűleg függővé vált. Mert bizony a futás függőséget okoz. :)  Voltak az életemben futásmentes időszakok, leginkább kényszerszünetek, de komolyan elvonási tüneteim voltak. Az általános energiaszintem alacsonyabb volt, bágyadtabbnak és szomorúbbnak éreztem magam. Hiába súlyzóztam az edzőteremben, nyújtottam, balettoztam... futás nélkül valahogy nem volt az igazi.

A pink cipők utazása

Egy-két hónapja nagyot álmodtam: én bizony elmegyek Izlandra és jól végigjárom a szigetet egy hatalmas túrazsákkal. Pár hete nekiálltam izlandiul tanulni, amit nagyon élvezek, a világ egyik legmókás hangzású nyelve szerintem. :) Tehát márciusban eltűnök megint egy-két hétre, de addig is mutatok csodálatos képeket a Pinterestről, mert nem tudok betelni velük.

Egy hetes francia pihenés után hazatértem. Fura egyébként, hogy majd másfél év után érzem, hogy végre az otthon Cambridge-t jelenti, ahová hazatérhetek, ami hiányzik. Picit mindig is idegennek éreztem a várost, talán túl soknak, túl mozgalmasnak, ahol mindenki csak megszáll egy időre, átmenet egy nagyobb lépés előtt... A lényeg, hogy itthon vagyok és gondolkodom, hogy mi is történt az elmúlt két hétben. Volt sok munka, sport és túrós süti, változások, színek, munkatársam búcsúztatója, rohanás a reptérre.. majd megérkezni a világ legnyugodtabb, legeldugodtabb francia városkájába. Napsütés, francia bor, sajt és kenyér. Inkább sajt- és kenyértúladagolás. ;) Voltam futni háromszor is a farmok között, egyszer még a francia tehenek elől is, mert a buták megkergettek futás közben (nem tagadom, kicsit megijedtem, hogy akkor itt és most vége mindennek, a felbőszült tehenek elveszik az életemet..), de végülis sikerült elrejtőznöm a fák között és egy hatalmas mezei kerülővel hazatérni. Volt itt ping-pong, úszás, együttfőzés és még a napozásból is kijutott. Végre van egy kis emberi színem az angol évek után.. És akkor most mutatok képeket is!

Ez már megint mibe kezdett bele? Na igen.. mindig van valami új őrület. Most éppen cirkuszolok: két hete belevágtam a selyemszalag akrobatikába is. Történt ugyanis, hogy a balett oktatóm -aki cirkuszi akrobatikus is egyben- csodálatos képeket osztott meg a facebookján az aerial silkről. Naná, hogy kiderítettem, hogy hol lehet csatlakozni a csoporthoz, ugyanis már régóta kinéztem magamnak ezt a csoda sportot (még stretching órán), de sehol sem találtam kezdő oktatást. 

Egy vasárnapi napon (egyébként a 10 km-es Race for Life jótékonysági futásom után) kicsit kételkedve indultam el a közelünkben lévő templomhoz, ahol a cirkuszi társulat gyakorlatozik. Sport és templom? Hogy is van ez? Persze ahogy beléptem a hatalmas faajtókon, leesett, hogy a szalagot bizony 8 méter magasra kell felszerelni... zseniális ötlet! Cipők le, majd fél óra kemény bemelegítés vette kezdetét, ahol az ujjpercekig szinte minden izmot sikerült átmozgatnunk. Az első órán kicsit tartózkodó voltam, bizonytalankodtam, hogy vajon nekem való ez a sport. Csodáltam az akrobatákat, akik annyira kecsesen végezték a hatalmas erőfeszítést igénylő gyakorlatokat... lentről minden olyan egyszerűnek tűnt! Na itt dobtak bele a mélyvízbe. Itt a selyem, másszak fel. Ha! Nyilván mindenki elkezdte karból felhúzni magát, amit pár percig lehet is bírni, aztán valahol félúton legyengült kézzel lezuhansz, mint egy fadarab. Miután mindenkin jót nevetett az oktató, megmutatta hogyan is kell "selymet mászni". Lábkulcsolás és hasizom a jelszavaink. :) Ha sikerült megtalálni az egyensúlyt és beosztani az erőnlétünket, onnantól kezdve beszippant a selyem. Imádom minden percét, még ha fáj is, mert bizony fájdalmas, mert nehéz, mert veszélyes.. de abszolút megéri! Művészet, erő, hajlékonyság, egyensúlyérzés, precizitás... nekem ezt jelenti az Aerial Silk. Az első kisebb sikerem a Half Moon véghezvitele volt... még képet is csináltak rólam. A videóban pedig láthatjátok, hogy hogyan is juthatunk el erre a portra.

Szóval ez én lennék, félhold pózban. 

Az szuszogóknak, a korán kelőknek, a morciknak és a megállíthatatlanoknak.. mert minden reggel egy új lehetőség... Kattints a sorokra a zenékért! :)

..We'll sing it's a beautiful day and it's gonna be my beautiful day..

..Making banana pancakes pretend like its the weekend..

..You’re the apple of my eye..

"Mindenkitől tanulunk valamit, mindenki ad valamit magából, amit elteszünk útravalónak."

A mai napon hivatalosan is kikerült Farkas Lívia velem készített interjúja az Urban:Eve oldalára. Via a munkámról és az angliai életről kérdezett, én pedig nem voltam rest válaszolni. :) A teljes szöveget a képre kattinva megtaláljátok. Még egyszer köszönöm Viának az interjút (aki mellesleg egy tündéri személyiség), Nektek pedig remélem elnyeri a tetszéseteket.

Ismét összegyűjtöttem egy kupacnyi élményt, kicsiket és nagyokat is, amikből most mutatok pár mozaikot és dallamot, remélem tetszeni fog. A képeimet Instagramon is követni tudjátok. :)

Hurrá utazunk!

Végre hazajutottam egy pár napra és pluszban Budapestet is felfedeztem munkatársaimmal. Szerintem a lehető legtöbbet hoztuk ki Magyarországból.. megízleltük, megszimatoltuk, végigjártuk azt a Budapestet, amit mindig is imádtam. Végig túristának álcáztam magam, angolul beszéltem a legtöbb helyen, végigettem a magyar kosztokat és még vásárfiát is hoztam vissza Angliába. Hihetetlen jó kis nyaralás volt. :) 

Itthon pedig visszatértem a normális kerékvágásba, vagyis azt hiszem még próbálok visszatérni. Egy cuki üzenet várt a munkahelyen, hogy hiányoztam azért, otthon pedig ezek a paradicsombabák vártak. :) Elkezdtem izlandiul tanulni, mert jövőre tervezek egy nagyobb utat oda. Nagyon tetszik egyelőre, meglátjuk mennyit haladok egy fél éve alatt vele.

Sport

Naná, enélkül nincs csésze energia bejegyzés. Az elmúlt hetekben a futás került előtérbe a Race for Life miatt. A hétvégén sikerült is teljesíteni a 10 km-es távot. Nagyon büszke voltam a kis futócsoportomra, hiszen végig küzdöttek, nem is akármilyen eredménnyel. :) A pink persze mindenhol dukált, a lábamon és karjaimon is pink army matricák díszelegtek rajtam. :)

Még aznap lehetőségem adódott kipróbálni végre az Aerial Silket, avaly Selyemszalag Akrobatikát. Nem mondom, hogy egyszerű, mert hatalmas erőkifejtés és összhang kell hozzá, de nagyon NAGYON élveztem az első órát. Szerintem gyönyörű sport és remélem majd egyszer vállalhatóan tehetséges leszek belőle. :)

Dallam

Kedvenc kép

Kacsapajtival a közeli telepen találkoztam. Teljesen váratlanul bukkant fel és ott hápogott nekem, mert gondolom nem találta a társait. Olyan kis magányos volt, kicsit beszéltem hozzá, aztán tovább baktatott a maga kis tempójában. Szinte még most is hallom a totyogását. 

Let's grab a blanket, run away and watch the stars!

És te miért futsz?

Mert úgy érzem, hogy futnom kell.

Mert próbára szeretném tenni a testem és az elmém. Mert imádom érezni, ahogy minden izmom, inam, apró pici sejtem dolgozik, hogy fejlődöm, hogy ÉLEK. Mert imádom a futás közbeni küzdést, hogy saját magamat győzöm le és hogy semmi sem állíthat meg. Imádom a futás utáni "bármire képes vagyok érzést". Mert amikor futok, egy kis hős vagyok.

A közelgő futóverseny és a szép idő miatt egyre gyakrabban indulok neki futni. A heti adagot összeszámolva bizony sikerült egy félmaratonra való adagot összegyűjtenem, úgyhogy most hivatalosan is pihenek legalább három napot. A célom, hogy a 10 km-emet mindenképpen 54 perc alá szorítsam, ami szerintem reális, de azért jól fel kell kötnöm a pink futónadrágomat. Megosztom veletek a legutóbbi runkeeper adatokat, sajnos a Futóklubos 5 km-es eredményt nem tudom közölni. A mai futás kicsit lassabbra sikerült az átlag 5:40-es kilométerekkel. A nyolcadik kilométernél hozzám csatlakozott egy éppen akkor startoló lány, így a random csacsogás kicsit kivette az energiámat az utolsó kilométerekre, de talán így kellett lennie. Én így is büszkén és mosolyogva értem haza, mert ezt már senki sem veheti el tőlem. :)

Te miért futsz?

Már régóta késlekedik az Instagram bejegyzés. Úgy voltam vele, hogy egy picit gyűjtögetem az apróságokat az életemben, amiket most csokorba szedve megosztok Veletek. :) Sok minden történik körülöttem és jövő héten utazom haza Magyarországra, ami tele lesz kalanddal..de erről majd később mesélek. :)

Fittnapló piciben:

Fittnek lenni a legcsodálatosabb érzés a világon. Reggel kipattanni az ágyból, végigdolgozni a napot hatalmas lendülettel, majd este még futni/biciklizni/kondiba menni, onnan pedig hazaérve úgy érezni, hogy bármire képes vagyok..felbecsülhetetlen érzés. A futóklubomnak egyre több tagja van és két hét múlva egy 10 km-es jótékonysági versenyen is szerepelünk. Nagyon jó érzés látni a motivációt a munkatársaim arcán, hogy tényleg meg akarják mutatni, hogy képesek harcolni önmagukkal és a fáradtsággal. :) Nincsenek kifogásaik, a leghosszabb munkanap után is elmegyünk a szokásos körünkre, becsülettel intervalluzunk, sőt többen a hétvégén is elindulnak egy-egy hosszabb kocogásra.

Az energia, ami a gépezetet hajtja:

Amióta táplálkozástudománnyal is foglalkozom, azóta jobban odafigyelek, hogy mit főzöm. Sokan nem értik, hogy miért nincs energiájuk napközben, én azt nem értem, hogy ha nem sportolnak és nem visznek be megfelelő mennyiségű folyadékot és táplálékot, vajon mitől lenne? Vigyázzunk a testünkre, hiszen ebben kell végigélnünk egy életet. :) Nem kell túlzásba esni, nem kell drasztikusan diétázni, egyszerűen csak okosan kell megválogatni az ételeinket. A harmadik képen pedig életem első saját készítésű szusiját látjátatok, a hétvégén még kísérletezgetem azért.. :)

Apró cseprőségek:

Kezdem megszokni, hogy rövid a hajam, a zöld teát még mindig imádom, a Race for Life-on pedig pink duracell nyusziként fogok célba érni.. :)

Ti mivel töltitek a szabadidőtöket?

Instagramon itt tudtok követni:

INSTAGRAM

Kérdéseket pedig ide várok:

ASK

Mióta van Pinterest app a telefonomon, kicsit rászoktam, hogy ha buszon vagyok/várok vagy csak épp valami napsütést szeretnék látni, akkor böngészgetek. Összegyűlt egy kisebb adag "szép képek, amiket jó nézegetni" mappám, ezért megosztok veletek is párat. És ha már itt vagyok, az éppen aktuális kedvenc zenéimet is megmutatom. :) Nagyon Nyár!

"Dior Addict is an instant, immediate statement. It is full without being opulent and charming without being too demonstrative." François Demachy

Az ikonikus Dior Addict és annak sokszori újraértelmezése után, tavaly nyáron megjelent a legújabb illatkompozíció François Demachy tervezésében, ami végre az én polcomra is felkerült. A történet úgy kezdődött, hogy már régóta új parfümöt szerettem volna, ki is néztem magamnak pár illatot. Az első helyen a Chloé Rose állt, végül a boltban mégsem éreztem magaménak. Kipróbáltam a Miss Dior darabokat is, de a kollekció mindegyik darabja nagyon erőteljes és tolakodó volt számomra. Ekkor akadt meg a szemem az átlátszó üveges Addict-on (eddig csak a lilát ismertem), ami az első szippantásra szimpatikus volt. Érdekes, hogy alapjaiban egyáltalán nem hasonlít az Addict többi tagjához, annál sokkal letisztultabb kompozícióról van szó.

 

Tudom, már javában tart a június, de itt Angliában azért ez nem mindig érződik. Jelenleg arra várok, hogy a szomorkás esőt felváltsa a napsütés és végre elmenjek biciklizni az új járgányommal. Sok minden történik körülöttem, nagyon sok új projektem van, a munkanapok kicsit mindig hosszabbnak tűnnek a tervezettnél, de azért próbálom meglátni a hétköznapi fontos pillanatokat, elmenni sétálni a napsütésben és magamba szippantani a nyár illatát. Az elmúlt két hónapban nagyon sokat fektettem abba, hogy előrelépjek a munkában, az életben, emellett próbáltam magamon is dolgozni, lelkileg és testileg is megerősödni.  Sportra mindig szakítok időt és nagyon büszke vagyok arra, hogy az általam alapított munkahelyi futóklubhoz egyre többen csatlakoznak. Számomra nagyon nagy eredmény olyan embereket motiválni az aktívabb életmódra, akik eddig a legmininálisabb erőfeszítést is elutasították. Sokan attól féltek, hogy majd nem bírják a tempót vagy hogy a futóruhában túlságosan láthatóvá válnak a tökéletlenségeik. Butaság! :) Senki sem tökéletes, senki sem maratonnal kezdte és igen, mindenki elfárad és kipirosodik a végére. A lényeg, hogy induljunk neki, felejtsük el a nevetséges kifogásokat, küzdjünk a saját tempónkban és ne adjuk fel a táv végéig. Legyünk büszkék, bármilyen mozgástípust is választunk, mert egy lépéssel közelebb kerültünk az egészségesebb életmódhoz és ez igenis sokat számít.